A Balaton télen-nyáron menő, vallja Tóth Balázs, a BL YachtClub vezetője, aki pár évvel ezelőtt a fejébe vette a téli Balaton népszerűsítését. Nem sokan hitték el, hogy rövid időn belül bebizonyítja a téli turizmus és vitorlázás létjogosultságát.
Az általa üzemeltetett balatonlellei magán vitorláskikötőben egy vízkeringető rendszernek köszönhetően a leghidegebb évszakban is a vízen hagyják, és használják hajóikat a bérlők. Ráadásul egy általa szervezett hagyományos téli versenysorozat és túra új megvilágításba helyezte a balatoni vitorláséletet, amiben – Tóth Balázs szerint – jóval nagyobb potenciál lehetne.
– Időről-időre felkorbácsolódnak az indulatok azzal kapcsolatban, hogy épüljenek-e új kikötők a Balatonon vagy sem. Egyesek szerint elég ami van, ön mégis ellentmond a tiltakozóknak. Miért?
– A Balatoni Kör tagjaival a 12 hónapos, vagyis egész éven át működő Balatonban hiszünk, melynek egyik legnagyobb ütőkártyája a vízi közlekedés és a vitorlás túrázás kellene, hogy legyen. De ez csak nagyon kis százalékban van jelen a tavon. Amíg a tengereken és a nyugat-európai tavakon óriási hagyományai vannak a vitorlás túrázásnak, addig a Balatonon kihalófélben van ez a kikapcsolódási forma.
– Egyenesen kihalófélben?
– Igen. Ennek számos oka van, melyek között említhetném az életszerűtlen szabályozást, például a motorhasználat tiltását és a vendég-kikötőhelyek hiányát is. Ha valaki július végén vagy augusztus közepén elindul egy túrára, délután már esélye sincs kikötni a népszerű kikötőkben. Az sem kedvez sem a turizmusnak, sem a hajós piacnak, hogy a kikötőhelyek hiánya miatt annyira megemelkedtek az árak, hogy egy elérhető áron beszerezhető, 5-8 millió forintos hajónak jelentős százalékát kell évente kikötőhelyi díjként kifizetni. A hajók számát illetően jelentősen az európai átlag alatt vagyunk, szembetűnően elmaradunk a Garda-tó vagy a Boden-tó arányszámaitól.
– Sokan, főként nyaralótulajdonosok emelik fel a hangjukat az újabb marinák megépítése ellen. Miért osztja meg ennyire az embereket ez a fajta fejlesztés?
– Nagyon népszerű szidni a kikötőépítéseket, mert sokan politikát, vagy környezetvédelmi okokat látnak bele. Annak idején a BL YachtClub létesítésénél is óriási volt az ellenkezés. Most épp a révfülöpi és a siófoki kikötő építése ellen lázadoznak. Divat lett a kikötők ellen tiltakozni, csak azt nem fogják fel ezek az emberek, hogy a Balaton – több más mellett – a vízi turizmusról, a kerékpáros turizmusról és a túrázásról szól. A Balaton ettől Balaton! Én azt mondom, hogy használjuk ki ezeket a lehetőségeket! Egy külföldi nem tudja idehozni a hajóját, hogy vízre tegye valahol. Egészen egyszerűen nem fog erre alkalmas kikötőt találni, pedig mi magyarok előszeretettel kötjük fel a kishajónkat egy autó után, hogy az európai tengerek valamelyikén ringatózva felfedezzük a környéket.
– Mekkora lenne a kereslet? Mennyit bírna még el a tó?
– Óriási kereslet lenne! Most játszi könnyedséggel meg lehetne tölteni egy kikötőt. A tavalyi Budapest Boat Show-n konkrétan letámadtak a hajósok, hogy szerezzek nekik helyet. A hajóimportőrök is jöttek, hogy nem tudják a hajókat eladni, mert nem lehet elhelyezni azokat. Felbolydult a piac, mert nincs hajóhely. Nálunk sincs hely, tele vagyunk. Ez egy nagyon jó irány, mert egyre népszerűbb a hajózás a Balatonon, viszont káros is, mert megtorpant a piac. Tényleg sokan azért nem vesznek hajót, mert nem tudják, hova tenni. Nagyon sok olyan hely van a Balaton körül, amely alkalmas lenne kikötőépítésre.
– Ön szerint milyen irányba haladjon a hajós fejlesztés? Melyek azok a területek, amelyek nincsenek kihasználva?
– Több területen lehetne fejleszteni. Gerő Andris barátom szerint a kishajózás azért nem tud jól működni a Balatonon, mert megszűntek azok a publikus sólyahelyek, ahol egyszerűen le lehetett ereszteni egy ilyen kisebb vízi járművet. A nagyhajós vitorlázás is egy fontos része a magyar tengernek, több száz éves hagyománya van. Viszont most újonnan bejött a képbe az elektromos hajózás. Vannak képesítés nélkül vezethető és képesítéshez kötött, nagy járművek, amelyekkel ki lehet menni a vízre, a megfelelő helyen lehorgonyozni, fürdeni, piknikezni. Őrületes növekvésben van az elektromos hajók eladása, ennek is köszönhető, hogy a a kikötőhelyek megteltek.
Van még egy nagy hiányosság a Balatonon. Ez pedig a kereskedelmi hajózás, a személyszállítás. Azt vettük észre, hogy mióta Balatonlellén bevezettük a tó első, télen-nyáron is közlekedő hajóját, a Luszit, azóta nagyon nagy igény van az egész éves közlekedésre. Óriási hiba, hogy a Balatonon a hajóközlekedés október környékén leáll, és legközelebb márciusban, áprilisban indul újra. Sajnos egyre kevesebb olyan tél van, amikor fagyás miatt hajózhatatlan a Balaton.
Viszont az emberek itt lennének és biztos, hogy igénybe vennék akár a sétahajókat, akár menetrend szerinti hajókat. Átmenni a túlpartra, kirándulni egyet, kimenni egy naplemente-túrára, egy borkóstolóra, vagy csak megnézni a vízről a Balatont. Én azt gondolom, hogy ezen a téren gyerekcipőben járunk. Jóval több olyan kereskedelmi hajó közlekedésére lenne szükség, amelyek „kinyitják” a Balatont, tehát ha valaki elmegy nyaralni akár az északi akár a déli oldalra, akkor átjusson a túlpartra egy látnivaló, egy program, egy jó étterem vagy borászat kedvéért. Erre most korlátozottak a lehetőségek.
– Ön most akár hátra is dőlhetne a saját, 100 százalékban kihasznált kikötőjével. Miért kardoskodik a a konkurencia mellett?
– Amikor elsőként nyitottunk műjégpályát a Balaton-parton, majd egy évre rá Balassa Balázsék (a polgármester) Szigligeten szintén nyitottak egyet, sokan kérdezték, hogy nem zavar-e a konkurencia? Én másképp gondolkodom. Azt gondolom, a mi kezdeményezéseinket csak erősíti, ha más is ugyanígy gondolkodik, mint mi. A Siófokon, vagy a Révfülöpön épülő kikötő számunkra nem konkurencia. Sőt! Az nekünk egy plusz lehetőség, hogy oda is lehet menni hajóval túrázni.
Nyitókép: Krausz Andrea