A füredi Savanyóvízhez járó vendégek már a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve kérték, hogy legyen a fürdőtelepen egy kápolna. A görögkereszt alaprajzú épületet 1841-ben kezdték építeni, Frumann Antal győri építész tervei alapján. A templom klasszicista stílusban, a római Pantheon mintájára épült, építészi előzménye valószínűleg az esztergomi Szent Anna plébániatemplom volt. A telket Sipos Bertók Jánostól vették. Az alapkőletétel 1841. szeptember 21-én történt. A munka közben elfogyott a pénz, ezért az építtető tihanyi bencés apátság 1845-ben gróf Zichy Róberttől kölcsönt vett fel az építkezés folytatására. A munkálatokat Riegler József kőművesmester vezette. A kőfaragó a keszthelyi Kugler családból került ki, a fafaragó Birkmayer N. volt Győrből, az asztalosmunkát Sturm Károly végezte. |
Deák Ferenc is részt vett a kereszt felszentelésén
A templom lanternájára a keresztet 1844. december 4-én tette fel Hayek Vencel uradalmi ácsmester, a felszentelést 1846. június 21-én végezte Bresztyenszky Béla tihanyi apát. A szentbeszédet Vezerle Ignác veszprémi teológia tanár mondta. Az ünnepségen részt vett Deák Ferenc is.
A templom főoltárának képét az osztrák Henriette Kärling készítette, aki a nádor udvarában tartózkodott. A kép Jézus Krisztus és a szamáriai asszony találkozását ábrázolja. Jézus egy pálmafa árnyékában, Jákob kútjánál beszélget az asszonnyal. Utóbbi modellje a családi feljegyzések szerint Szentgyörgyi Horváth Eleonóra volt.
A főoltárkép kútjelenete a savanyúvízforrásra, annak áldásos hatására is utal.
A kép eredetijét Annibale Carracci olasz festőművész készítette a XVII. században. A kupola oldalfalain szereplő négy evangélistát id. Pucher Ferenc veszprémi festő festette. A jobb mellékoltár 1862-ben készült, de az eredeti festmény (Szent László a sziklából vizet fakaszt) már nincs meg, helyén Vaszary János Krisztus a keresztfán című képe látható.
A templom 1988-ban új orgonát kapott, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő készített.
A kommunista terror elől sokan menekültek a balatonfüredi templomba
A bejárat mellett két bronz dombormű látható, az 1919-es kommunista terror elől Balatonfüreden menedéket találtak emlékére. A Mit féltek, kicsinyhitűek domborművet 1928-ben, Úrnapján avatták fel, alkotója Boldogfai Farkas Sándor.
Az 1940-es évek végén történt eltávolítása után a domborművet a balatonfüredi plébánián őrizték, majd az 1990-es évek elején helyezték vissza. A menekültek neveit felsoroló domborművet ekkor készítették, az eredeti, papíralapú, megrongálódott kép után. Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult. Az oltárok restaurálását és aranyozását Csekőné Ruff Ilona pápai aranyozó végezte. 2001-ben közadakozásból készült a tűzzománc keresztút, amelyet Zoltán Győző és Kovács Erzsébet művészházaspár készített.
Balatonfüred további látnivalóit itt gyűjtöttük össze.
A füredi savanyúvíz története
A füredi víz ásványi anyagokban rendkívül gazdag, jellegzetes vasas íze van, ami el is színezi a palackokat, de van benne kálium, kálcium és magnézium is, valamint már első kóstolásra is érezni lehet, hogy enyhén szénsavas. Itt olvasható a történet folytatása.
A savanyúvíz legendája: szerelem és gyógyulás
Balatonfüreden már évszázadokkal ezelőtt észrevették, hogy a helyi forrás savanyú vize jótékony hatással van az emberi szervezetre. A részleteket itt gyűjtöttük össze.
További történelmi anyagok a tihanyi apátsághoz kapcsolódóan
A titokzatos tihanyi barátlakások rejtélyes története
A tihanyi apátsági templom részletgazdagsága – csodálatos fotókkal
3 perc feltöltődés: A tihanyi apátság békéje és Szent Ányos legendája
Felemelő olvasmány a tihanyi apátság története
Valóban I. András nyughelye a tihanyi apátság
Elképesztő látvány és a Barátlakások – rövid túra Tihanyban
Történelem, titkok, érdekességek – pillants be a szerzetesek életébe!
Kvíz: A Tihanyi Bencés Apátság titkai
Forrás: tihanyiapatsag.hu
Nyitókép: A balatonfüredi Blaha Lujza utcában található kerektemplom homlokzata 1970-ben
Fotó forrása: Fortepan/Kotnyek Antal